Kiállítások a Jurisics-várban

Az erődítményt leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Városi Múzeum „A kőszegi vár évszázadai” állandó kiállítása kapott helyet.

1. Kőszeg Árpád-kori várai

Az első terem a kőszegi alsó-vár történetétől kezdve mutatja be a város korai történelmét, ezzel együtt a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi-családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig működtették a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat. Erre az időszakra tehető az alsóvár építésének kezdete is.

2. Kőszeg a 15. században

Az 1392-ben eladósodott Kőszeget az ország második leghatalmasabb és leggazdagabb főura, Garai Miklós nádor váltotta ki. A művészetpártoló család földesúri évtizedeiben épült ki a vár, valamint nekik köszönhető a város jelentős átalakulása, fejlődése is, amely animáció és térképek segítségével követhető nyomon a teremben. Mátyás király idejében, a vár reneszánsz átalakítása során kerültek Kőszegre a rendkívül ritka itáliai majolikák, amelyeket ebben a teremben lehet megtekinteni a minden napi élet tárgyaival együtt.

3. Nagyhatalmi szembenállás Európában a 15. században

A nándorfehérvári és a mohácsi csata elvesztése után egyértelművé vált, hogy a magyar védelmi vonal összeomlott. A Habsburgok élén harcoló Ferdinánd és a Török Birodalom vezére Nagy Szulejmán először és egyben utoljára az 1532-es hadjárat során készült összecsapni személyesen, így európai jelentőségű összecsapás készült Kőszegen.

4. Szulejmán 1532-es hadjárata, Kőszeg ostroma

A negyedik terem a híres 1532-es kőszegi ostrom eseményeit eleveníti fel. Szulejmán a Habsburgokat a Német-Római Birodalom területén akarta megtámadni, így Magyarország, mint útba eső terület az összecsapások helyszíne lett. A török hadsereg végül úgy döntött, hogy a Nyugat-Dunántúlon keresztül, Kőszegen át közelíti meg Bécset. A szultáni hadsereg azonban 1532. augusztus 30-án elvonult Kőszeg alól, mert a Bécsnél összegyűlt birodalmi hadsereg ellen nem vállalta a küzdelmet.

5. A kőszegi zálogbirtokosok

Az ötödik terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot. A látogatók megismerkedhetnek az áruló Hörmann bíró legendájával és igaz történetével is.

6. Eszterházyak

Az utolsó terem a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Eszterházy családot és tevékenységét mutatja be. Ebben az időszakban a vár, mint uradalmuk központja funkcionált. Az egykor szebb napokat megélt vár magtárrá és istállóvá alakult. A vár újkori történetében legjelentősebb esemény az 1777-es tűzvész, melyet követően már nem építettek vissza minden tornyot, az északi szárnyat és az udvart is átalakították. A várat 1932-től határőrlaktanyának használták.

További látnivalók, érdekességek a Jurisics-várban

• Földesúri asztal, és konyha címmel is találhatunk kiállítást, mely a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásokat mutatja be plasztikusan.
• A Fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetnek.
• A lovagteremben a város és a vár történetét és értékeit bemutató filmek tekinthetők.
• Somogyi Győző történelmi katonai viseleteket és fegyverzeteket bemutató grafikáiból látható állandó kiállítás a lovagterem folyosón.
• A Várkápolnában kőtár fogadja az érdeklődőket.
• Látogatható a vár nyugati tornya, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán található látnivalókra is, mint pl. az Ó-ház Kilátó, a Szultán Kilátó, Kálvária-templom.
• Játszósarok, íjászat és játékudvar várja a legkisebbeket a földszinten.
• Lehetősége van a hozzánk látogatóknak, hogy frottázs technikával a vár épületének vagy történetének egy-egy jellemző részletét lemásolják.
• A kiállítások mellett vár-bazár, büfé és fűszernövénykert is várja a látogatókat.
• Csoportoknak, családoknak ingyenes VÁRMUSTRA játékot kínálunk.